Prága - online rejtvények

Prága

Prága (csehül Praha, [ˈpraɦa], kiejtése✩ németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14. legnagyobb városa. A Moldva-partján fekvő Prága mintegy 1,3 millió embernek ad otthont, míg a főváros agglomerációja a becslések szerint 2,7 millió lakossal rendelkezik. A város mérsékelt óceáni éghajlattal rendelkezik, viszonylag meleg nyárral és hideg téllel.

Prága Közép-Európa egyik politikai, kulturális és gazdasági központja, gazdag történelemmel. A római korban alapított és a gótikus, reneszánsz és barokk korszakban virágzó Prága a Cseh Királyság fővárosa, és több német-római császár, főként IV. Károly (1346–1378) fő rezidenciája volt. Fontos város volt a Habsburg Birodalom és Osztrák-Magyar Monarchia számára. A város fontos szerepet játszott a cseh és a protestáns reformációkban, a harmincéves háborúban és a 20. századi történelemben, mint Csehszlovákia fővárosa a világháborúk és a háború utáni kommunista korszakban.

Prága számos ismert kulturális látnivalónak ad otthont, amelyek közül sokan túlélték a 20. századi Európa erőszakát és pusztítását. A fő látnivalók közé tartozik a prágai vár, a Károly-híd, az Óváros tér a csillagászati órával, a zsidó negyed, a Petřín-domb és Vyšehrad. 1992 óta Prága kiterjedt történelmi központja szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

A városban több mint tíz múzeum található, valamint számos színház, galéria, mozi és egyéb kulturális intézmények. Kiterjedt, modern tömegközlekedési rendszer köti össze a városrészeket egymással. Számos állami és magániskolának ad otthont, köztük a prágai Károly Egyetemnek, Közép-Európa legrégebbi egyetemének.2017 óta a város évente több mint 8,5 millió nemzetközi látogatót fogadott, London, Párizs, Róma és Isztambul után az ötödik leglátogatottabb európai város volt. 2019-ben a PICSA Index a világ 13. legélhetőbb városának nevezte.Az „arany Prága” név valószínűleg I. Károly cseh király és (IV. Károly néven) német-római császár (1347–1378) idejéből származik, amikor arannyal vonták be a prágai vár tornyait. Egy másik elmélet szerint Prágát az alkimisták és az aranycsinálók tevékenységét ösztönző II. Rudolf német-római császár uralkodása alatt nevezték el „aranynak”.