Az ókor az emberiség történelmének az írásbeliség megjelenésétől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig tartó korszaka. Ezt a korszakot az őskor előzi meg és a középkor követi.
Az első ismert írásos emlékek a valószínűleg legrégibb írásformával, az ékírással készültek i. e. 3500 körül. Ezt tekintjük az őskor végének és az ókor kezdetének.
Az ókor végének (és a középkor elejének) meghatározása nem egyértelmű, a legtöbb történelemtudós a Nyugatrómai Birodalom bukását (476) tartja a fordulópontnak.
Az ókor kezdete a régészet korszakbeosztása szerint a rézkor időszakával esik egybe Eurázsia legnagyobb részén. Az ókor része még a bronzkor és a vaskor, amelyek a rézkort követték.
Az ókori Közel-Kelet kronológiája biztos időpontokkal csak az i. e. 8. századtól rendelkezik: az i. e. 763. június 15-i ninivei napfogyatkozáshoz viszonyíthatunk , ami III. Assur-Dán uralkodásának idején Simannu (sziván) hónapban volt.
Az ókori Görögország és az ókori Róma történelmét együttesen antikvitás vagy antik kor néven szokás emlegetni.
